HPV
A humán papilloma vírus (HPV) nem 1 vírus (pontos számuk vitatott, különböző beosztások humán, azaz emberi fertőzést okozni képes altípusait 130-200 közé teszik), hanem az emberi szervezetet fertőző egyik leggyakoribb kórokozó család. Becslések szerint 30. életév előtt az emberek akár 90%-a átesik HPV fertőzésen. Ezek között vannak bőrgyógyászati betegségeket okozó (pl. condyloma és egyéb szemölcsök), ugyanakkor rosszindulatú folyamatok szempontjából alacsony kockázatú (LR: low risk) típusok. Egy kisebb csoportjuk egyéb, még nem teljesen feltérképezett indikátorokkal – mint például a dohányzás - együtt hatva, rosszindulatú tumoros elváltozásokat alakíthatnak ki (HR: high risk). Ezek felléphetnek a méhnyakon, de például a pénisz, végbéltájéki, nyelvgyöki és garat/gégerákok (ez utóbbiak férfiaknál gyakoribbak) esetében is fontos szerepet tölthetnek be. Így rákmegelőzés szempontjából nagyon fontos nem csak a leánygyermekek, de a fiúk oltása is, mellyel a magas kockázatú csoport legagresszívabb típusai ellen szerezhetnek tartós védettséget, jelentősen csökkentve későbbi kockázatukat ezen szervek rákos megbetegedéseire. A női rosszindulatú genitális daganatok 90%-a előzhető meg a 9 komponensű oltással! Kapható 2 (Cervarix), 4 (Silgard), és már 9 HPV típust (Gardasil 9) tartalmazó oltás is, melyet 12 éves hetedikes gyermekek (lányok és fiúk is) esetében ingyenesen kérhetnek a szülők. Ebben a korosztályban kialakuló erősebb és tartósabb immunválasz miatt elég a 3 helyett csak 2 oltás felvétele is (pontos oltási sorról érdeklődjenek gyermekorvosuknál). Számos országban (például Ausztrália) már hosszú évek óta folyó populációszintű oltási program tapasztalatai alapján a védettség tartósnak bizonyult, és radikálisan csökkenti az új méhnyakrákos esetek számát. Így a XX. században egyes betegségeket teljesen eltüntető oltásokhoz hasonló sikereket várnak a XXI. században a HPV elleni oltástól is.
A méhszájon két fő szövettípus találkozik: a felszínen a hüvely felől látható többrétegű, el nem szarusodó laphám, és a méhnyakat fedő egyrétegű hengerhám. A két szövettípus találkozása aktív sejtosztódás területe, így optimális hely a vírusok szaporodására. Ha magas kockázatú (hrHPV) fertőzés lép fel ezen a területen, azt az immunrendszer az esetek nagy részében kb. 12-18 hónap alatt onnan eliminálja, a fertőzést megszünteti. Azaz a hrHPV positivitás NEM jelent automatikusan későbbi rákos megbetegedést.
Ugyanakkor az esetek egy részében (8-10%) a hrHPV kóros sejtfolyamatokat indít el. Ez történhet a primer fertőzést követően, de akár évtizedek múlva is, mivel a vírus a sejtekben „alvó” formában perzisztálhat, és később aktiválódhat. Azaz monogám kapcsolatban is megjelenhet korábbi negatív szűrést követően, egy akár 15-20 évvel ezelőtti fertőzés következtében! Jelen tudásunk szerint szexuális kapcsolat „bőr-bőr kontaktus” kell hozzá, azaz fürdőben, uszodában, törülközővel, ruhaneművel való fertőzés átvitelre még nincsenek bizonyítékok.
A kóros folyamatokat elindító HPV fertőzések időben való felismerése a nőgyógyászati vizsgálatok célja. A fent említett két szövettípust szétválasztva a laphámrákok 95-99%-ánál HPV indukálta folyamatról van szó, a mirigyhám eredet esetén ez az arány kevesebb. Így sajnos csak HPV szűréssel nem ismerhető fel az összes méhnyakrákos eset, különösen a mirigyhám eredetűek.
A már kiszűrt hrHPV pozitív esetekben a szorosabb megfigyelés ajánlott. Jelenleg egyértelműen igazolt („evidence based”) hatással rendelkező kezelés nincs a HPV fertőzés gyógyítására. Így például a felső légúti vírusfertőzésekben hatásos Isoprinosine kezelés, a méhnyak hámrétegében fennálló HPV-re a kezeletlen esetekkel összevetve egyértelmű pozitív terápiás hatással nem jár. Ez egy úgynevezett „nem specifikus immunmodulatios” kezelés, de a HPV fertőzésre nincs garantált hatásossága, illetve esetleges nem kívánatos mellékhatásokkal is járhat (pl. húgysavszint emelkedése, tartós kezelés során vesekőképződés, túlérzékenységi reakciók, stb.) Ezek figyelembe vételével ugyanakkor tartósan perzisztáló (fennálló) HPV fertőzések esetében megkísérelhető alkalmazása.
Általánosságban életmódváltás (pl. az esetleges dohányzás abbahagyása), promiszkuitás (partnerek váltogatásának) kerülése, immunrendszer erősítése javasolható (például grapefruit mag). A jelenleg kapható HPV elleni oltások a megelőzésre kiválóak, de a már fennálló fertőzésre sajnos nem igazolódott pozitív hatásuk. Előrehaladott kutatások zajlanak „terápiás HPV oltások” kifejlesztésére, de ezek megjelenése a gyógyszertárakban csak évek múlva várható.
A fentebb említett széleskörű átfertőzöttség miatt 30 éves kor alatt a HPV tipizálás nem eléggé specifikus vizsgálat (nagyszámú pozitív eset), ezért a fiatalabb korosztályban továbbra is csak az éves méhnyak rákszűrést javasoljuk, tipizálás csak a kóros rákszűrések esetében jön szóba. A célzott HPV kimutatás 30 év felett 3-4 évente ajánlott, a HPV negatív rosszindulatú méhnyak folyamatok (főleg mirigyhám eredetűek) és egyéb nőgyógyászati betegségek kiszűrését célzó éves nőgyógyászati vizsgálatok mellett. A "high risk" HPV tipizálás során a 16, 18, 31, 33, 35, 39, 45, 51, 52, 56, 58, 59, 66, 68 típusok kerülnek kimutatásra. Igény szerint kérhető "full spectrum" vizsgálat is, melynek során a "high risk" HPV mellett az alacsony kockázatú, rosszindulatú dagantokat nem, csak szemölcsöket okozó "low risk" HPV (6, 11) típusok, és a csoportként (egyedi számjelzés nélküli kimutatás) detektált LR típusok (42, 43, 44), valamint a kockázati típusba nem sorolt NA-HPV típusok (2, 3, 7, 10, 13, 26, 27, 28, 29, 30, 34, 40, 53, 54, 57, 61, 67, 70, 72, 73, 74, 81, 82, 83, 84, 85, 89, 90, 91) szűrése is megtörténik speciális PCR vizsgálattal.
A mintavételt kérhetik a rendelőnkben. A vizsgálat a méhnyak rákszűrésével azonos módon, és azzal együtt levéve is történhet, így további kellemetlenséggel nem jár
A 30 éves kor felett kiszűrt hrHPV pozitivitás esetén szorosabb nőgyógyászati követés, és egy év múlva a HPV tipizálás ismétlése javasolt. Terápiás lehetőségekről - illetve azok hiányáról - feljebb már szót ejtettünk.
