Méhnyak rákszűrés
Fogalma, jelentősége
A méhnyakrák eredetű halálozás még mindig nagyon magas, Magyarországon évek óta nem sikerül évi 400-450 fő alá szorítani. A még időben felfedezett és kezelt új rákos megbetegedések száma természetesen még ennél is magasabb. A szűrés célja a rosszindulatú folyamatokat még a rákmegelőző állapotukban felismerni és gyógyítani. Magyarországon azonban sajnos a női populáció mindössze 40%-a jár rendszeres szűrésre. Ezért újabb és újabb próbálkozások történnek a „fennmaradó 60%” szűrésbe való bevonására. Ennek útja lehet, ha minimumként legalább egy 3-4 évenkénti HPV szűrést el lehetne érni ennél a rétegnél is, mivel jelen tudásunk szerint a különböző (laphám és mirigyhám) méhnyakrákos esetek összesítéssében a HPV positivak aránya 90% felett van. Ezzel ugyan nem lehet minden nőgyógyászati ráktípust kiszűrni, de a „semmilyen szűréshez” viszonyítva nyílván javítani lehetne a nem túl jó statisztikákon.
Az évenként javasolt nőgyógyászati vizsgálat nem csupán a méhnyak vizsgálatára és szűrésére terjed ki. Hiszen a vulva (külső nemi szervek), a hüvely, a méh, a petevezetők és petefészkek is kiindulási helyei lehetnek kóros folyamatoknak. Magyarországon pl. 2015-ben 1186 új méhnyakrákos eset mellett 1502 petefészekrákos, 1751 méhtestrákos és 378 vulva-vaginarákos esetet ismertek fel. Ezért az éves szűrésen ezek fizikális vizsgálata is megtörténik (rendelőnkben ultrahangos vizsgálattal is kiegészítve). Az emlő tapintásos vizsgálatát is felajánljuk, az életkortól függetlenül javasolt havonkénti (menses utáni) önvizsgálaton, illetve a 45 éves kor felett 2 évente történő képalkotó vizsgálton (mammographia és emlő UH) felül.
Az évtizedek óta közismert „rákszűrés” egy méhnyak kenetvétel, és annak speciális festést követő mikroszkópos vizsgálata megfelelő szakember (cyto-pathológus) által. Az utóbbi időszakban azonban egyre többet tudtunk meg a méhnyakrák keletkezésének folyamatáról, és az ebben egyéb indukáló ágensek mellett főszerepet játszó humán papillóma vírusról (HPV). (Erről részletesebben web-oldalunk „HPV” menüpontjában olvashat.)
A méhszájon két fő szövettípus találkozik: a felszínen a hüvely felől látható többrétegű, el nem szarusodó laphám, és a méhnyakat fedő egyrétegű hengerhám. A két szövettípus találkozása aktív sejtosztódás területe, így optimális hely a HPV vírusok szaporodására. A laphámrákok több mint 95%-a HPV fertőzés indukálta folyamatok következménye, míg a mirigyhámrákok esetében ez az arány kevesebb (különböző kutatások szerint 60-80%). Ezért a hagyományos cytológiai kenetvételnek még mindig nagy jelentősége van a „HPV negatív” rosszindulatú folyamatok időben történő felismerésében. Másrészről a fiatalabb korosztály nagyfokú átfertőzöttsége miatt 30 éves kor alatt a HPV szűrés nem elég specifikus, így nem ajánlott, ezért ebben a korosztályban is a cytológiai vizsgálatot javasoljuk.
A lelet értelmezése
A cytológiai lelet értékelése 3 fő részre tagolódik.
1. A neoplasztikus (rosszindulatú irányba elfajulni képes) elváltozásokat felsoroló részben találjuk a fentebb említett laphám, vagy mirigyhám eredetű (AGC) atypusos, de még bizonytalanul megítélhető elváltozásokat (pl. ASC-US), vagy már kóros léziókat. Az egyértelműen kóros kenetek között is különbséget kell tenni az enyhe fokú (pl.CIN1), és a súlyos fokú (CIN2, CIN3, vagy a mirigyhám eredetű AIS) elváltozások között. Ha neoplasztikus elváltozást ír le a cytológus, személyes megbeszélés javasolt az egyénre szabott therápiás terv felállítása céljából (további megfigyelés, kontroll, vagy esetleg szövettani vizsgálat, conisatio – méhszájplasztika - végzése).
2. A „nem neoplasztikus elváltozások”, azaz amelyek NEM kezdődő rákos elfajulásra utalnak. Ilyen a gyulladás, metaplasia, para/hyperkeratosis (kóros elszarusodás a normálisan el nem szarusodó laphámon: sokszor HPV fertőzésre utal). Ez utóbbi esetekben javasolni szoktuk a következő éves kontroll során HPV tipizálás elvégzését a 30 életévet betöltött hölgyeknél, amennyiben 3 éven belül nem volt negatív tipizálásuk. A következő kontrollt esetleg lehet 1 évnél valamivel korábban, 9-11 hónap múlva levenni, előtte pedig valamilyen gyulladáscsökkentő, hüvelyflóra (Lactobacillus) erősítő készítményt használni. Számos ilyen recept nélkül kapható készítményt találunk a gyógyszertárakban.
3. A rákszűrés mellett a cytológus értékeli a hüvelykenetet is. Itt jelezheti például gomba, Gardnerella, Trichomonas fertőzés jelenlétét, vagy a hüvelyben esetleg normálisan is előforduló baktériumok arányának eltolódását a normális Lactobacillus (tejsavbaktérium) túlsúlyától az egyéb kórokozók irányába („kóros flóra”). Időnként jelzik a sejtelváltozások alapján felmerült HPV vírusfertőzés gyanúját is („HPV susp”), de a vírust magát természetesen a fénymikroszkópos vizsgálat során nem látják, az csak speciális víruskimutással igazolható. A HPV-ről részletesebb tájékoztatást találnak web-oldalunk „HPV” menüpontja alatt. Kóros baktériumflóra vagy gomba esetén számos recept nélküli hüvelyflóra helyreállító készítmény kapható a gyógyszertárakban. Amennyiben ezek kezelése ezen készítményekkel nem sikeres, konzultáció javasolt rendelőnkben, ahol szükség esetén vényköteles készítményeket tudunk felírni.
