Terhesgondozás

Jelen tájékoztatót az elmúlt években a terhesgondozás során leggyakrabban felmerült kérdések alapján állítottam össze, a teljesség igénye nélkül. A témáról mind a nyomtatott szakirodalom, mind az internet végtelen irodalmat biztosít, e helyütt csak egy-két kérdést emelünk ki. Természetesen minden egyéb kérdésre a vizitek során szívesen válaszolunk.

            A terhesgondozás szakrendelésünkön a Magyarországon jelenleg érvényben lévő szülészet-nőgyógyászati protokoll szerint történik. Feladata a rizikócsoportba tartozó terhesek kiszűrése és a megfelelő praeventio (megelőzés) alkalmazása. A terhes nők többsége szövődménymentesen viseli ki terhességét. A terhesség - helyesebb áldott állapotnak nevezni -, NEM BETEGSÉG. Ennek ellenére indokolt a terhesség rendszeres ellenőrzése és követése, hogy az anyai vagy magzati szövődmények lehetőleg megfelelő időben kerüljenek felismerésre.

            A protokoll előírásainak megfelelően ellenőrző vizsgálatot a 28. terhességi hétig 4 hetente 1 alkalommal, 34. hétig 3 hetente 1 alkalommal, 35. héttől hetente 1 alkalommal indokolt végezni. A vizitek alkalmával vérnyomás és pulzusellenőrzés, labor-, és vizeletvizsgálatok elrendelése, illetve fizikális vizsgálat történik, melynek során a méh contractilitása (laza, puha vagy „bekeményedett”) és a méhszáj záróképessége ellenőrizhető. Ez utóbbi nem feltétlenül indokolt minden vizit során, de nagy segítség az olykor panasz és tünetek nélkül kialakuló méhszáj-elégtelenség, és így a fenyegető koraszülés felismeréséhez. A 35. héttől a vizsgálatot a szakmai irányelvek szerint CTG (vagy NST) egészíti ki (az új minisztériumi rendelet csak 38. héttől teszi kötelezővé), mely a magzati szívfrekvencia monitorizálására szolgál, és 15-20 percet vesz igénybe. (Ezalatt a magzat szívfrekvencia változásait rögzítjük papírra az idő függvényében.)

 

            Az általános ellenőrző vizsgálatokhoz a terhességi kornak megfelelően meghatározott szűrővizsgálatok kapcsolódnak.

  • Onkocytologiai kenetvétel „rákszűrés” céljából (méhnyak „rákszűrés” évente).
  • Hüvelyváladék mikroszkópos vizsgálata a hüvely tisztasági fokának ellenőrzésére, az orvos megítélése szerint esetleg hüvelyváladék tenyésztéssel (nem kötelező, de ajánlatosnak érzem, főleg a Streptococcus agalactiae nevű baktérium szűrése céljából). Ezen vizsgálatok szükségességét tudományos viták övezik, sokan feleslegesnek tartják. A hüvelyváladék egyébként soha nem „steril”, vegyes baktériumflórát tartalmaz, normál esetben a Lactobacillus dominanciájával és savas pH értékkel. Amennyiben a hüvelyi pH savas tartományban van, komoly bacterialis vaginosis (bakteriális fertőzés) valószínűleg nem áll fenn, tenyésztés és kezelés nem indokolt (főleg egy terhesnél, akinél - ha nem feltétlenül indokolt - nem használunk gyógyszereket). Ennek az irányelvnek megfelelően az utóbbi időben a Streptococcus agalactiae hordozó kismamák terhesség alatti antibiotikus kezelését sem javasolják, csak a szülőszobára való bekerülésükkor kezdünk intravénás antibiotikus profilaxist.
  • Laboratóriumi vizsgálatok anyai vérmintából a terhesség első trimeszterében (12. hétig), , a 24-27. és a 35-37. héten:
  • vércsoport meghatározás, ezzel együtt ellenanyagszűrés (2-3-szor),
  • syphilis serologia (Treponema, VDRL, RPR, Wasserman), (első trimeszteri szűrés)
  • HBsAg szűrés (hepatitis B májgyulladás szűrése az első trimeszterben),
  • Toxoplasma szűrés rutinszerűen csak állatokkal (pl. papagájjal vagy macskával) érintkező egyéneknél indokolt, de természetesen kárt nem okoz, ha szűrjük a CMV vírussal együtt, mivel fejlődési rendellenességeket okozhatnak
  • vérkép (minden vérvételnél),
  • májenzimek, ionok, húgysav, kreatinin, karbamid
  • terheléses vércukorvizsgálat (a 24. héten 0-60-120 perces),
  • valamint anyai középsugár vizelet vizsgálata történik.

Genetikai szűrések

37. év feletti anyai életkor esetén a protokoll javasolja a genetikai konzíliumot valamely prenatalis diagnosztikai központban, chorionboholy (lepény) vagy magzatvíz mintavétellel, mely a triszómiákat (pl. Down-szindrómát) gyakorlatilag 100%-ban kizárja.

37. év alatt a rutin ultrahangos vizsgálatnál nagyobb találati biztonságú vizsgálatok is elérhetők. Ilyen például a „kombinált teszt”, mely biokémiai markereket mér az anya véréből (BHCG és PAPP-A) a 12. héten, melyeket az UH-os nyaki redő mérés és orrcsontvizsgálat egészít ki, így a lepény vagy magzatvíz vizsgálattal ellentétben úgynevezett non-invasiv (azaz az anya és magzata integritásába be nem avatkozó) módszerrel érhető el közel 92-95%os találati biztonság.  A csak vérből történő NIPT vizsgálatok ugyanezen triszómiák szűrését már 99 % feletti találati biztonsággal ígérik. Ebben a témában rendkívül gazdag szakirodalom érhető el az interneten, illetve a szolgáltatást nyújtó magán genetikai központokban.

Cukorterhelés

A terhesség 24-28. hete között az anyai sejtek inzulinrezisztenciája (a vérből a cukor sejtekbe való beépülését segítő, és így a vércukorszintet csökkentő hormon) exponenciálisan növekszik, így emelkedhet a vércukorszint, ezzel károsítva a magzatot. Ennek szűrésére az éhgyomri vércukorérték nem elegendő, és a tapasztalatok szerint sok esetben az étkezés utáni érték (zsömle, 2 dl tej) sem mutatja ki a terhességi cukorbetegséget. Ezért a nemzetközi diabetológiai társaságok ajánlása a 24. terhességi hét után 75 gramm glükózzal történő terheléses szűrő vizsgálat. Ennek során éhgyomri vérvétel, majd a gyógyszertárban kiváltott 75 gr glükóz 2-3 dl vízzel való elfogyasztása után 1, és 2 órával ismételt vérvétel történik. A 7.8 mmol/l vagy a feletti érték a kóros, ez esetben diéta, szükség esetén az inzulin terhesség alatti adagolása is szóba jöhet, melynek követését kiváló felkészültségű és e területre szakosodott diabetológus-belgyógyász kollégáink végzik. A vizsgálat pontos menetéről leírást találnak web-oldalunk „Hasznos tudnivalók – terheléses vércukor vizsgálat” menüpontja alatt.

UH vizsgálatok

      A terhesgondozás része az UH vizsgálat. Magyarországon a protokoll több vizsgálatot is előír – szemben pl. az USA-val, vagy Angliával, ahol rutinszerűen csak 12. hetes UH-ot végeznek - az első (terhességet megállapító), úgynevezett 0. UH vizsgálat után még négy vizsgálat történik: a 11-12., a 18-20., a 31-32., és többnyire még a 37-38. terhességi héten (ez utóbbit már nem írja elő kötelezően a terhesgondozásról szóló rendelet). Gyakori kérdés az UH magzatra gyakorolt esetleges káros hatása, mely (mivel nem sugárzást, hanem ártalmatlannak tűnő hanghullámokat használ) tudományosan ugyanúgy vitatott, mint például a mobiltelefonoké. Egyelőre egyiknél sem sikerült káros hatást igazolni, de talán érdemes mindkettőnél mértékletességet tanúsítani…

      Azt is tudnunk kell, hogy a magzati rendellenességek kiszűrését célzó vizsgálatok hatékonysága a különböző típusú fejlődési rendellenességek esetén eltérő. A nemzetközi orvosi szakirodalom szerint, még a képalkotó vizsgálatokra specializálódott nagy hagyományokkal rendelkező nyugati UH központokban sem éri el a 100%-ot. Azaz a vizsgálat messzemenően nem tévedhetetlen, és nem szűri ki 100%-os hatásfokkal az esetleges magzati betegségeket. Amióta fejlett UH gépek vannak, jóval kevesebb újszülött jön világra fel nem ismert súlyos rendellenességgel, mint korábban, de a leggondosabb vizsgálattal sem kerül minden betegség felismerésre.

      A fenti szűrésekkel és a havonkénti terhesgondozási vizitekkel a legjobb tudásunk szerint igyekszünk idejében felismerni az anyai, illetve a magzati veszélyhelyzeteket. De, amint hangsúlyoztuk, a terhesség nem betegség, élvezzék az áldott állapotot, lehet sportolni, házaséletet élni.